VÁGÓTÁRCSÁK
Vizes vagy száraz tárcsa?
Nagyon fontos, hogy vízhűtést igénylő gyémánt vágótárcsával semmiképp ne vágjunk hűtővíz hozzávezetés nélkül – száraz vágókorongot viszont felszerelhetünk arra alkalmas, vizes gépre, így a tárcsa élettartama növekedhet. Amennyiben szárazvágó tárcsával dolgozunk, ne feledkezzün meg a hűtési szünetekről: 20-30 másodpercenként 5-10 másodpercre emeljük ki a vágatból a korongot, oly módon, hogy közben a gépet ne kapcsoljuk ki; a tárcsa forgatva gyorsabban hül.
Milyen anyagra milyen tárcsát válasszak?
A leggyakoribb építőipari anyagok vágásához a vegyes felhasználásra ajánlott tárcsák jelentik a legjobb megoldást. Az „univerzális” gyémánt vágótárcsák szegmensei különböző anyagok vágására vannak kifejlesztve, ha így használjuk, a tárcsa éleződik is az anyagváltások során. Figyeljünk oda, hogy vegyes felhasználásra ajánlott gyémánttárcsával huzamosabb ideig ne vágjunk egyfajta - kemény - anyagot, mert bizonyos idő elteltével erősen romlik a vágási teljesítmény; ilyenkor a szerszámot "élezni” kell. Élezni puhább, koptató anyagban történő vágással lehet: ilyen a puha homokkő, samott, téglafuga, vakolat, de a célra legmegfelelőbb a korundszemcsés köszörűkő. Előfordulhat, hogy élezés szükséges az anyagok közti váltásnál, illetve, hogy egy új tárcsa nem vág megfelelően, de élezést követően kiváló teljesítményt nyújt. A vegyes felhasználású gyémántszerszámokkal sokféle anyagot vághatunk, de az erősen koptató tulajdonságú anyagokban jóval rövidebb az élettartamuk, kemény anyagok vágása során pedig élezést és sűrűbb hűtési szüneteket igényelnek. Az univerzális tárcsák széles körben bevethetők, de - jellemzően - nagy szilárdságú betont, vasbeton, gránitot, márványt, bazaltot, kemény természetes köveket, kemény burkolatokat, mázas anyagokat csak célzottan az adott területre készült tárcsával munkálhatunk meg jó eredménnyel.
Gépek és teljesítmény
A vágótárcsák kiválasztása során nem csak a különböző anyagoknak megfelelően kell egy gyémánttárcsa mellett döntenünk, hasonló gondossággal kell figyelembe vennünk a meghajtó gép teljesítményét. Aljzatvágó gépek esetében a kisebb hézagvágók 7 LE körüli teljesítménye a nagyobb, önjáró gépeknél akár 90-100 LE is lehet; a hajtás jellege (benzin- vagy dízel üzem, elektromos motor, mind-mind fontos szempont. A szintén nagyban eltérő teljesítményű asztali vágók, magfúró gépek, más szegmensezésü tárcsát, fúrókoronát igényelnek. Ne siessünk a döntéssel, egy rosszul kiválasztott szerszám csak bosszúságot, anyagi veszteséget okoz.
Abrazív, erősen koptató anyagok
Az erősen koptató tulajdonságú anyagokat nevezzük abrazív anyagoknak. Ilyen például az aszfalt, a puhább tégla, puha homokkő, samott tégla, vagy a friss (zöld) beton, acélhajas vagy polypropilén szálakkal erősített beton, CKT beton, gázbeton, estrich beton, az alacsony szilárdságú betonok, a téglafugák, a vakolat. Ha ilyen anyagokat kívánunk vágni, speciálisan az abrazív területre készült gyémántszerszámra van szükségünk, melyeket ezen anyagok vágására fejlesztettek ki; illetve megfelelő szegmensvédelemmel láttak el – legtöbbször úgynevezett trapéz-szegmenssel – mely megelőzi az „alákopást”, (a hordozótest drasztikus elvékonyodását a szegmens alatt, mely a szegmensek leszakadásához vezethet). Az abrazív anyagokhoz fejlesztett gyémánt vágótárcsák a kemény anyagokat rosszul vagy egyáltalán nem vágják: aszfaltos, vagy friss beton vágására alkalmas tárcsával ne próbáljunk például gránitot, márványt vagy beton járólapot vágni.
Nagyon kemény anyagok
A kemény anyagok vágására fejlesztett gyémánt vágótárcsákkal gazdaságosan csak kemény anyagokat tudunk vágni, puhább anyagban jelentősen romlik a vágási teljesítmény, gyorsan csökken az élettartam. Kemény anyagnak minősül a gránit, bazalt, márvány, kemény természetes kövek, burkolólapok, mázas anyagok, hőálló téglák / elemek, egyes különösen kemény, kompakt, jól tömörített, magas nyomószilárdsággal bíró betonok, erősen vasalt betonok, minőségi műkövek. Amennyiben ilyen anyag vágása a feladat, kérjen tőlünk segítséget a választáshoz!
Beton, vasbeton, panel, gőzölt beton stb.
A címben felsorolt anyagok szintén az igen kemény anyagfajták csoportjába tartoznak, az ilyen betonok vágásához is, a célterületre készült gyémántszerszámot kell alkalmazni. A beton szilárdsága mellett meghatározó még a vasalás mennyisége, a periodikus vasak, pászmák átmérője, a felhasznált adalékanyagok, (elsősorban a kavics) vegyszerek. Választás / vásárlás előtt kérje segítségünket!
Burkolólapok, greslapok, mázas burkolatok
A burkolólapokat, csempét, taposó lapokat kifejezetten erre a célra kifejlesztett, s nagy többségében folyamatos élű és turbo tárcsákkal vághatunk szépen, gyönyörű vágási élekkel. A mostanában divatos, vastag, igen kemény bukolati anyagokat esélyünk sincs más tárcsával, magfúró koronával megmunkálni, mint professzionális, kifejezetten az adott anyaghoz készített szerszámmal. A választáshoz kérje segítségünket!
Folytonosos él, turbo kiképzés
A kemény, mázas anyagok, porcelánok, csempék, kemény burkolóanyagok, a márvány, kőporcelán burkolatokhoz érdemes folytonos éllel rendelkező vágótárcsát választani. A folytonos, megszakítás nélküli vágó él teszi lehetővé, hogy szép vágott éleket, sarkokat hagyjon maga után, a burkolat vágás során ez rendkívül fontos szempont. A vágási élek akkor lesznek szépek, ha a megfelelő kötés keménységű, szemcsenagysággal- és koncentrációval rendelkező tárcsát használjuk a burkolati anyagok vágása során. A tárcsának erőltetés nélkül kell haladnia az anyagban, ha túlzott az előtolási igény, a vágótárcsa hamarosan csak nagy nehézségek árán, végül egyáltalán nem vág: ilyenkor az anyagváltás segíthet; puha téglát, puha homokkövet, beton térburkoló követ használjunk az élezéshez. Leghatékonyabban korund szemcsés köszörűkőbe vagy speciálisan erre gyártott korund szemcsés élezőkőbe történő végással hozhatjuk vissza a tárcsa "élét". Az élezés ebben az esetben azt jelenti, hogy a szegmens felszínéről lekoptatjuk a polírozódott réteget, amely már nem tartalmaz gyémántszemcséket, hogy újra köszörülő munkát végezni képes szemcsék kerüljenek felszínre. Előfordul, hogy a szegmens felszíne nem polírozott, csak a szemcsék, kötésből kiálló része gömbölyűvé válik. Ezen szintén az előbb leírt módszerrel segíthetünk. Összességében elmondható, hogy a nagyon kemény anyagok vágás során jót tesz, ha időnként koptatóbb anyagot vágunk a tárcsával, s nem várjuk meg, míg egyre fokozódó előtolási igény jelentkezik. A turbo formai él kiképzés kisebb oldalfelületi súrlódást eredményez; ez a tárcsa vágási sebességén javít, a gépet kisebb terhelés éri - viszont a vágási élek minősége romlik, romolhat.
Kerületi sebesség
A kerületi sebességet a megmunkálandó anyag keménységének, koptató hatásának függvényében kell megválasztani. A kerületi sebesség az előtolási sebességgel együtt befolyásolja a vágási teljesítményt, és a gyémánszerszám élettartamát. Ügyeljen a gépgyártó előírásainak betartására is. Ajánlott kerületi sebesség értékek: 20-25 m/s homogén és kemény anyagokra (pl.: kvarc, korund, porcelán, üveg) 25-40 m/s közép kemény és nyíltpórusú anyagokra (pl.: diabáz, gránit, szienit, dionit, kemény samott) 30-50 m/s puha és koptató anyagokra (pl.: homokkő, pala, tufa, konglomerát, kagylós mészkő.) Száraz vágás során a max. előírt 80 m/s kerületi sebességet nem szabad túllépni.
Hűtés
A száraz vágótárcsák használata során hűtési szüneteket kell beiktatni. Nagyjából 20-30 másodperces vágás után 5-10 másodperc szünetet tartsunk. A vízhűtéses munkavégzéshez készült gyémánt vágótárcsákat elegendő mennyiségű hűtővízzel kell ellátni, melynek folyamatosságát munka közben ellenőrizni kell. A hűtővíz hozzávezetést úgy kell elrendezni, hogy a víz a vágókorongról a vágatba kerüljön, így az abrazív vágási iszapot öblíteni tudja.
Fogásmélység
Ügyeljünk rá, hogy nagyobb keresztmetszett esetén az anyagot
több lépésben vágjuk. Amennyiben kemény anyagokat egyszerre, egy lépésben
vágunk, a vágógép teljesítménye nem biztos, hogy elegendő lesz a
munkavégzéshez. Az alacsony kerületi sebesség a szegmensek köszörülő
felszínének polírozódásához vezethet; a munka lassan halad, végül a szegmensek
felszínéről eltűnnek a köszörülő munkát végző gyémántszemcse csúcsok, a korong
nem vág tovább.
Célszerű tehát több lépésben, kisebb fogásokat választva, a
gyémántkorongot optimális fordulaton tartva végezni a vágásokat.
Felfogató (központi) furat, menesztő furatok
Vásárlás előtt győződjünk meg a felfogatást biztosító furat
átmérőjéről, az esetleges egyéb furatok átmérőjéről is.
Sarokcsiszolók, horonyvágó gépek esetében a felfogatás
jellemzően: D: 22.23 mm.
Tárcsaátmérők: D: 125 mm D: 150 mm D: 180 mm D: 230 mm
A robbanómotoros, esetenként elektromos kézi gépek esetében
a felfogatás jellemzően: D: 20 mm D: 25.4 mm
Tárcsaátmérők: D: 300 mm D: 350 mm D: 400 mm
Aljzat-, hézagvágó gépek esetében a felfogatás jellemzően:
D: 25.4 mm / D: 50 / 55-60 mm (nagyteljesítményű gépek)
Tárcsaátmérők: D: 300 mm D: 350 mm D: 400 mm D: 450 mm
---------) D: 600-1200 mm
Asztali vágógépek esetében a felfogatás jellemzően: D: 25.4
mm D: 30 mm / D: 50-60 mm (nagyteljesítményű gépek)
Falvágó gépek esetében a Hilti és a Hydrostress felfogatási
rendszerek elterjedtek.
Ezektől eltérő, egyedi felfogató furatok is előfordulnak.
Bármilyen, egyedi furat kialakítási megoldható, de ebben az esetben
mindenképpen további egyeztetés szükséges!
Mire figyeljünk még?
1.) Előírásszerű szerelés
A vágókorong furatméretének és a gép-, illetve a szerszámbefogás átmérőjének meg kell egyeznie. A korongon lévő nyíl a forgási irányt jelzi, itt található a maximális percenkénti fordulat is. Kiegyensúlyozatlan, vagy félreütő vágókorongok túl erős vibrációt okozhatnak, ezek használatát kerülni kell. Az illeszkedő felületeknek sorja- és bemaródástól mentesnek kell lenniük, továbbá meg kell tisztítani az esetleges szennyeződésektől. (pl.: rozsda, csiszolási por, iszap, stb.)
2.) Alkalmazás
A vágókorong átmérőjét a fogásmélység függvényében válasszuk meg. A gyémánt vágótárcsát csak az arra megfelelő teljesítményű, fordulatú géphez használja. A gyémánt vágótárcsák különböző anyagok vágására, a maró- és csiszolótárcsák különböző anyagok marására / csiszolására alkalmasak. Amennyiben nem a megfelelő szerszámot (vágó- vagy maró- / csiszolótárcsát) választja a megmunkálandó anyaghoz, úgy annak élettartama drasztikusan csökkenhet, illetve a szerszám működésképtelenné válhat. Szárazvágó tárcsák esetében ha tud, használjon porelszívást. Nagy keresztmetszetű anyagokat több munkalépésben / fogásban vágjunk.
MUNKAVÉDELEM
A gyémántszemcsés vágótárcsák csak egyenes vágásra alkalmasak. Görbületek vágása repedést, szegmensleválást okozhat, mely sérüléshez vezethet. Sérült, görbe, rendellenes működésű vágótárcsát tilos használni. Munkavégzés közben védőkesztyű, oldalvédelemmel ellátott védőszemüveg, fülvédő, sisak használata kötelező, porvédő maszk viselése indokolt esetben javasolt. Használat előtt a gép védőberendezéseinek működőképességét ellenőrizni kell. Ügyeljen rá, hogy elektromos vezetékek, élő vízvezetékek, földkábelek, gázvezetékek ne kerüljenek a munkavégzés útjába. Munka közben a dolgozótól megfelelő védőtávolságot kell tartani, illetve az előírt módon betartatni. Tartsa be a munkavégzés helyszínén előírt egyéb szabályokat, követelményeket!
Tárolás
A vágótárcsákra ne rakodjon, mert az a tárcsa elgörbüléséhez, vetemedéséhez vezethet.